NEUROLÓGIA

Az idegrendszer kulcsszerepet játszik mindennapi életünkben. Ha gyakori fejfájást, szédülést, zsibbadást vagy egyéb szokatlan tüneteket tapasztal, érdemes időben szakemberhez fordulni. Neurológiai vizsgálataink segítenek feltárni az okokat és biztosítani a megfelelő kezelést. Forduljon hozzánk bizalommal gyors és professzionális ellátásért!

Szolgáltatásaink

• Neurológiai szakorvosi vizsgálat (állapotfelmérés, diagnózis)
• Fejfájás és migrén kivizsgálása és kezelése
• Epilepszia kivizsgálása és gondozása
• Stroke utáni állapotok követése és kezelése
• Perifériás idegrendszeri betegségek diagnosztikája (ideggyulladás, alagút szindrómák)
• Mozgászavarok vizsgálata és kezelése (Parkinson-kór, remegés)
• Memóriazavarok és demencia szűrése
• Szédülés és egyensúlyzavarok kivizsgálása
• Neuropátiás fájdalmak kezelése
• Képalkotó diagnosztikai vizsgálatok kiértékelése (MRI, CT)
• Injekciós és infúziós kezelések neurológiai panaszokra
• Neurológiai másodvélemény és kontrollvizsgálatok

A vizsgálat előtt

A neurológiai vizsgálat előtt a páciensnek érdemes alaposan átgondolni a tüneteket, és pontosan feljegyezni a fájdalom, zsibbadás, szédülés vagy egyéb panaszok időpontját, gyakoriságát és esetleges kiváltó okait. Fontos, hogy tájékoztassa orvosát a korábbi neurológiai betegségekről (pl. stroke, epilepszia), gyógyszeres kezelésről, és ha a családban előfordultak idegrendszeri betegségek. A vizsgálat előtt kényelmes ruházat viselése ajánlott, hogy az orvos könnyen hozzáférjen az érintett területekhez, ha szükséges. Ha voltak korábbi neurológiai vizsgálatok (pl. MRI, CT, EEG), azokat is hozza magával a páciens.

A vizsgálat menete

A neurológiai vizsgálat részletes anamnézis felvételével kezdődik, amely során az orvos megismeri a páciens panaszait és kórtörténetét. Ezt követően fizikális vizsgálatot végez, amely magában foglalja az idegrendszeri funkciók részletes ellenőrzését. Az orvos ellenőrzi a reflexeket, az izomerőt és izomtónust, valamint a mozgáskoordinációt és egyensúlyt. A beszéd, memória és érzékelés vizsgálata is része a rutin ellenőrzésnek. Az orvos szintén figyelmet fordít a látásra, szemmozgásokra és a pupillareflexekre. Szükség esetén további speciális teszteket is elrendelhet, mint például elektromiográfiát (EMG) vagy EEG-t, és képalkotó vizsgálatokat (MRI, CT) végezhet el, ha agyi elváltozások gyanúja merül fel.

A vizsgálat után

A vizsgálat után az orvos megbeszéli a pácienssel az eredményeket, és ha szükséges, további vizsgálatokat vagy kezelést javasol. Ha az idegrendszeri panaszok mögött kóros elváltozások állnak, az orvos személyre szabott kezelési tervet készít. A kezelés lehet gyógyszeres, fizikoterápiás, vagy életmódbeli tanácsadás is, attól függően, hogy a diagnózis mit indokol. Ha további kontrollvizsgálatok szükségesek, az orvos időpontot ad a következő lépésekről.

Mikor érdemes neurológus szakorvoshoz fordulni?

• Szédülés, egyensúlyproblémák, mozgáskoordinációs nehézségek
• Visszatérő, tartós vagy hirtelen jelentkező fejfájás
• Bizonyos látászavarok, például látótérkiesés, kettőslátás, féloldali látásvesztés
• Memóriazavarok, feledékenység vagy gondolkodási problémák
• Beszédzavarok, például akadozó vagy nehezen érthető beszéd
• Eszméletvesztés, görcsrohamok előfordulása
• Hirtelen vagy fokozatosan kialakuló izomgyengeség, bénulás egy vagy több végtagon, illetve az arcizmokban
• Végtagzsibbadás, érzészavarok, neuropátiás fájdalmak (égő, bizsergő érzés, érzéskiesés)
• Hirtelen jelentkező vagy tartós derékfájás, különösen, ha az alsó végtagokba sugárzik
• Nyakból a vállba vagy karba sugárzó fájdalom

Hogyan zajlik a reflexek vizsgálata?

A reflexek vizsgálatánál az orvos kalapáccsal finoman ütögeti a páciens ínait (pl. térd- vagy Achilles-reflex), hogy megnézze, a reflex megfelelően működik-e. Az eltérések segíthetnek az idegrendszeri problémák azonosításában.

Miért fontos az izomerő és izomtónus vizsgálata?

Az izomerő és izomtónus vizsgálata segít az orvosnak felmérni, hogy az izmok megfelelően működnek-e. Az izomgyengeség, merevség vagy túlzott tónus olyan neurológiai problémákra utalhat, mint például a Parkinson-kór, stroke vagy különböző idegrendszeri sérülések.

Mi történik, ha agyi elváltozásokra van gyanú?

Ha az orvos agyi elváltozásokra (pl. daganat, stroke) gyanakszik, akkor képalkotó vizsgálatokat (pl. MRI vagy CT) rendelhet el. Ezek a vizsgálatok részletes képet adnak az agy szerkezetéről, és segítenek az orvosnak pontos diagnózist felállítani.

Hogyan zajlik a mozgáskoordináció és egyensúly vizsgálata?

A mozgáskoordináció vizsgálatánál az orvos különböző feladatokat adhat a páciensnek, például arra kérheti, hogy ujját érintse az orrához, vagy egy vonalon járjon. Az orvos figyeli a finom motorikus mozgásokat és az egyensúly fenntartását, hogy megállapítsa, van-e bármilyen koordinációs zavar.

Mi a különbség az MRI és a CT vizsgálat között, és mikor alkalmazzák őket a neurológiai vizsgálatok során?

Az MRI (mágneses rezonancia képalkotás) és a CT (komputertomográfia) két különböző képalkotó módszer, melyeket az orvosok az agyi elváltozások, mint például daganatok, stroke vagy agyi vérzés felismerésére alkalmaznak.
Az MRI erős mágneses mezőt és rádióhullámokat használ a részletes, háromdimenziós képek készítésére az agyról. Ez a módszer rendkívül hasznos a lágyszövetek, például daganatok vagy gyulladások megjelenítésében. Az MRI különösen akkor alkalmazandó, ha a szövetek állapotának pontos felmérése szükséges, mivel részletesebb képet ad, mint a CT.
A CT egy röntgen alapú vizsgálati technika, amely keresztmetszeti képeket készít az agyról. Bár gyorsabb, mint az MRI, és az eljárás nem igényel hosszú időt, a képalkotás nem olyan részletes, különösen a lágyszövetek megjelenítésében. A CT ideális választás sürgős esetekben, például agyvérzés vagy stroke gyors diagnózisának érdekében, mivel gyorsan kimutathatja a nagyobb elváltozásokat, mint például vérzést.